Deprecated: Function split() is deprecated in /chroot/home/formulao/formula1tech.hu/html/con3.php on line 1004  Új eszköz a karosszériaelemek ultrahangos vizsgálatára | Formula1Tech Blog

Online látogatók

Ajánló

Technikai fejlesztések és megoldások: Olasz Nagydíj (2013) (2013.09.07) - A DRS és a szélárnyék-csaták kapcsolata Monzában (2013.09.06) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.27) - A McLaren aerodinamikai teszttel készül Monzára (2013.08.27) - Williams Renault FW35: Parabolikus hátsó légterelő szárny (2013.08.26) - Technikai fejlesztések és megoldások: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.24) - Ezúttal két DRS szakasz lesz a Belga Nagydíjon (2013.08.20) - Milyen előnyt jelenthet a Lotus E21 nagyobb tengelytávja Spában? (2013.08.19) - A Pirelli ismertette a szingapúri futamig használatos keverékeket (2013.08.18) - A turbós motorok és a gumiabroncsok összhangjának fontossága (2013.08.18) - Új oldalsó gyűrődési zóna lesz a 2014-es autókban (2013.08.11) - Az információtechnológia szerepe és fejlődése a Hungaroringen (2013.08.07) - F1 2014: A technikai szabálymódosítások ismertetése (2013.08.06) - A gumihőmérséklet jelentősége és figyelése a versenypályán (+Videó) (2013.08.04) - A ballaszt szerepe és alkalmazási módjai az F1-ben (2013.08.03) - Újabb érdekes megoldás a hátsó gumik hőmérsékletkontrolljára? (2013.08.02) - Hell Ring: Új versenypálya-komplexumot kaphat Magyarország (+Videó) (2013.08.02) - Az F1-es autó életciklusa a pályán kívül (Videó) (2013.08.01) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.27) - Technikai fejlesztések és megoldások: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.26) - Technikai követelmények: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.25) - A siker kulcsa az F1-ben: Az aerodinamika szerepe 2013-ban (2013.05.22) - Módosított hátsó szárnyat tesztelt a Force India Duxfordban (2013.05.21) - A két leglágyabb keverékkel készül a Pirelli Monacóra (2013.05.21) - Monacóban újra a célegyenesben lesz az előzési zóna (2013.05.21) -

Új eszköz a karosszériaelemek ultrahangos vizsgálatára

Add a Startlaphoz
Írta: Papp István | 2011.12.22. PDF Betűméret növelése Betűméret csökkentése Betűméret visszaállítása Megtekintés: 1,403
3D ultrahangos vizsgálati kép

A versenyautó egyes alkatrészeinek mélyén lévő rejtett hibák is előre megtalálhatóak lennének az újonnan kifejlesztett eszköz segítségével. © Newscientist.com

A nagy sebesség elérésére képes járművek esetében rendkívül fontos az adott jármű szerkezeti elemeinek megfelelő mechanikai szilárdsága, mindamellett, hogy a velük szemben támasztott kritériumoknak megfelelően az elvárt súly, és adott esetben az érintett alkatrészek jól specifikált flexibilitása is biztosítandó.

Nos, ilyen és ehhez hasonló ismérveknek kell megfelelni például a polgári- és a harcászati célokra tervezett és gyártott repülőgépek mellett a Formula-1-es versenyautóknak is. Az F1-es versenygépeknek a jó végsebesség biztosítása mellett a lehető legjobb gyorsulási jellemzőkkel is rendelkezniük kell, amihez elengedhetetlen a kiváló aerodinamikai jellemzők mellett az egyes alkatrészek súlyának minimalizálása is. A súlycsökkentéshez rendkívül sok szempontot figyelembe kell venni a mérnököknek, kezdve a felhasználandó anyagoktól egészen a gyártásnál alkalmazható technológiai műveletekig. Az előzőekben említett anyagfelhasználás szempontjából viszont a legtöbb esetben nincs túlságosan nagy szabadságfoka az autók tervezését végző szakembereknek, hiszen a kategóriát felügyelő Nemzetközi Automobil Szövetség pontosan meghatározza, hogy bizonyos alkatrészeket milyen anyagok felhasználása útján lehet elkészíteni.

A versenyautó egyes alkotóelemeinek gyártásánál a minél kisebb súly biztosítása azonban számos előre nem látható problémát is eredményezhet. Abban az esetben ugyanis, ha nem megfelelő szerkezeti merevségben készül el például egy légterelő szárny, és erre a laboratóriumi vizsgálatok során nem derül fény, akkor könnyedén előfordulhat az-az eset, hogy annak éles bevetése közben, mialatt a pilóta padlóig nyomja a gázpedált azt adott versenypályán, a fellépő aerodinamikai terhelés hatására bekövetkező törés komolyabb baleset idéz elő.

A Formula-1-et figyelemmel kísérők a sorok olvasása közben minden bizonnyal visszaemlékeznek olyan korábbi eseményekre, amikor egy versenyautó száguldása során a pálya egyenes szakaszán egyszerűen leszakadt a hátsó légterelő szárny. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, hogy egy ilyen esetben, amikor a versenyautó közel 300km/h körüli sebességgel száguld, és a leváló hátsó légterelő szárny miatt megszűnik az autó hátsó részére ható aerodinamikai leszorító erő jelentős része, egy ilyen eset milyen komoly veszélyeket rejt magában.

A repülőgépiparban sem ismeretlenek sajnos az ehhez hasonló esetek. 2005 márciusában egy kanadai Airbus repülőgéppel történt ugyanis, hogy egyszerűen lerobbant a helyéről a gép oldalkormánya. Ez az eset ébresztette rá a szakembereket arra, hogy tulajdonképpen mennyire is sérülékeny tud lenni ez az alkatrész, és hogy valamit tenni kell a szénszálas anyagokból készített aerodinamikai elemekkel kapcsolatban. A szóban forgó repülőgép-baleset oka az volt, hogy a víz észrevehetetlen módon egyszerűen a szénszálas kompozit rétegek közé szivárgott, ami a repülés során jéggé fagyva szétrobbantotta a fentiekben is említett oldalkormány szerkezetét és annak zsanérzatát. Az esetet követően a FedEx szakembergárdája is áthatóan kezdett foglalkozni az esettel, és megállapították, hogy a láthatatlan szerkezeti hibákat bizony az is tovább ronthatja, ha a repülőgép lapátjait mozgató hidraulikai rendszerből esetlegesen szivárgó hidraulikai olaj kerül a szénszálas erősítést tartalmazó oldalkormány rétegei közé.

Mi is tehát a probléma? Az alumíniummal ellentétben, ahol egy-egy szerkezeti elem csatlakoztatásánál könnyebben láthatóvá válik adott esetben egy kisebb méretű repedés is, az ultrakönnyű szénszálas anyaggal megerősített műanyagok esetében – ahol több száz epoxy gyantával megerősített szénszálas rétegek alkalmazására kerül sor – egy-egy gyártásból, vagy az adott anyag hibájából adódó probléma könnyedén megbújhat a rétegek között, ami éppen ezért a szemrevételezéses- vagy bizonyos terheléses vizsgálatok során rejtve maradnak a teszteket elvégző szakemberek számára. A vizsgálati módszerek között szerepel többek között az is, amikor a mérnökök szerszám felhasználásával kisebb kopogtatásokkal hallás útján próbálnak megbizonyosodni a megfelelő szerkezeti jellemzőkről, vagyis ha a vizsgált szárnyelem valamely pontján eltérő hangot hallanak a teszt közben, ott minden bizonnyal valami gond van. Természetesen nem ez az egyedüli mód arra, hogy a szerkezeti hibákat még a gyártás során, illetve azt követően megtalálják.

A fentiekben ismertetett repülőgép-balesettel kapcsolatban az internetes oldalakon végzett keresgéléseket követően találtam rá arra a megoldásra, amit az Airbus tulajdonosa, az EADS, a norvégiai DolphiTech-el együtt fejlesztett ki. A sorok olvasása közben természetesen azonnal a Formula-1-es versenyautókra kezdtem asszociálni, vagyis arra gondoltam, hogy miért is ne lehetne ehhez hasonló eszközt használni a csapatoknak a boxokban. Számos esetben történt már olyan, hogy nagy sebességgel történő fékezés közben a versenyautó első kerekei a csonkállványt ért terhelés hatására lerobbantak, vagy a Ferrari esetében a 2011-es szezon utolsó nagydíjhétvégéin Felipe Massa autóján próbára tett új első légterelő szárny extrém flexibilitása, amely ugyan nem okozott balesetet, de a csapatnak több időbe tellett feltérképezni a hiba okát.

A repülőgépek szárnyainak és a csatlakozási pontok szerkezeti hibáinak kiszűrésére egy hordozható, ultrahangos vizsgálatra képes pisztolykamerát fejlesztettek ki, amelynek olvasófejét végigvezetve a vizsgálandó felületen, online módon háromdimenziós képmegjelenítéssel tárhatóak fel az egyes szénszálas rétegek között esetlegesen megbújó repedések, vagy rossz illesztések.

Az EADS által kiadott információk szerint azonban az újonnan kifejlesztett ultrahangos teszter a 2012-es év vége előtt nem fog kereskedelmi forgalomba kerülni, ami természetesen nem jelenti azt, hogy adott esetben tesztelés céljából nem fog majd megjelenni a Formula-1-es versenypályák garázsaiban.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.0/5 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
Új eszköz a karosszériaelemek ultrahangos vizsgálatára, 5.0 out of 5 based on 1 rating


Címkék: , ,


Ajánld a cikket ismerőseid számára:

Megosztás:
  • email
  • Facebook
  • Twitter
  • Tumblr
  • del.icio.us
  • LinkedIn
  • Posterous
  • Google Buzz
  • Google Bookmarks
  • Identi.ca
  • FriendFeed
  • Propeller
  • RSS

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá...

* A mezők kitöltése kötelező!

*

Top
Dear F1 Fan,

You can translate the blog content to the next languages.

If you can't find your language below, please send me an e-mail to the istvan.papp[at]formula1tech.hu ([at]=@). Thank you for your cooperation.

Have a good reading!

Bye,
István Papp

Translator


Kedves Látogató!

Iratkozz fel a Formula1Tech Blog blogértesítő szolgáltatására, és minden egyes új bejegyzést meg fogsz kapni az e-mail postafiókodba.

Ehhez nem kell mást tenned, csak kattints az alábbi nyomógombra, és töltsd ki a kezdő oldal alján található regisztrációs lapot.

Köszönettel,
Papp István

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Dear Visitor,

Please subscribe to the Formula1Tech Blog newsletter, and you will get every new post delivered to your Inbox.

Just click to the button below and fill the registration form at the bottom of the home page.

Thank you,
István Papp

Ajnlom figyelmedbe a korbbi bejegyzseket:
Jerome d'Ambrosio (Marussia Virgin Racing, Brazil Nagydíj, 2011)
Az F1-es benzinsapka

A Formula-1 törvényhozó testületének is nevezhető Nemzetközi Automobil Szövetség 2009 augusztusában meghozott döntése számos lényeges ponton érintette az autóversenyzés elit...

Az autó felkészítése (Red Bull Racing, Török Nagydíj, 2011)
Csapatról-csapatra: Várható fejlesztések és tervek 2012-re (1. rész)

Az igazi Formula-1 rajongó számára a téli hónapok a várakozás időszakát jelentik, hiszen a szezon utolsó nagydíja és a következő...

A boxutcai üzenő tábla (Red Bull Racing, Belga Nagydíj, 2010)
A boxutcai üzenő tábla

Annak ellenére, hogy a Formula-1-ben szinte a legújabb fejlesztésű technikai megoldásokat, és egyben csúcstechnológiás kommunikációs rendszereket alkalmaznak, a versenyző és...

Close