Deprecated: Function split() is deprecated in /chroot/home/formulao/formula1tech.hu/html/con3.php on line 1004  Lotus Renault GP R31: Légcsatorna a hátsó fékdobon belül | Formula1Tech Blog

Online látogatók

Ajánló

Technikai fejlesztések és megoldások: Olasz Nagydíj (2013) (2013.09.07) - A DRS és a szélárnyék-csaták kapcsolata Monzában (2013.09.06) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.27) - A McLaren aerodinamikai teszttel készül Monzára (2013.08.27) - Williams Renault FW35: Parabolikus hátsó légterelő szárny (2013.08.26) - Technikai fejlesztések és megoldások: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.24) - Ezúttal két DRS szakasz lesz a Belga Nagydíjon (2013.08.20) - Milyen előnyt jelenthet a Lotus E21 nagyobb tengelytávja Spában? (2013.08.19) - A Pirelli ismertette a szingapúri futamig használatos keverékeket (2013.08.18) - A turbós motorok és a gumiabroncsok összhangjának fontossága (2013.08.18) - Új oldalsó gyűrődési zóna lesz a 2014-es autókban (2013.08.11) - Az információtechnológia szerepe és fejlődése a Hungaroringen (2013.08.07) - F1 2014: A technikai szabálymódosítások ismertetése (2013.08.06) - A gumihőmérséklet jelentősége és figyelése a versenypályán (+Videó) (2013.08.04) - A ballaszt szerepe és alkalmazási módjai az F1-ben (2013.08.03) - Újabb érdekes megoldás a hátsó gumik hőmérsékletkontrolljára? (2013.08.02) - Hell Ring: Új versenypálya-komplexumot kaphat Magyarország (+Videó) (2013.08.02) - Az F1-es autó életciklusa a pályán kívül (Videó) (2013.08.01) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.27) - Technikai fejlesztések és megoldások: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.26) - Technikai követelmények: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.25) - A siker kulcsa az F1-ben: Az aerodinamika szerepe 2013-ban (2013.05.22) - Módosított hátsó szárnyat tesztelt a Force India Duxfordban (2013.05.21) - A két leglágyabb keverékkel készül a Pirelli Monacóra (2013.05.21) - Monacóban újra a célegyenesben lesz az előzési zóna (2013.05.21) -

Lotus Renault GP R31: Légcsatorna a hátsó fékdobon belül

Add a Startlaphoz
Írta: Papp István | 2011.10.16. PDF Betűméret növelése Betűméret csökkentése Betűméret visszaállítása Megtekintés: 2,875
Hátsó fék (Lotus Renault GP, Koreai Nagydíj, 2011)

A féknyereg és a fékbetétek optimális üzemi hőmérsékletének biztosításához a fékdobon belül légcsatornát alkalmaz a Renault csapat. © Lotus Renault GP

A Formula-1-es versenyautóknak nemcsak a gyorsulási jellemzői, hanem a fékezések során tapasztalható erőhatások is számottevőek. Ahhoz pedig, hogy egy 300km/h felett száguldó négykerekűt mindössze néhány másodperc alatt akár 80km/h-ra le lehessen biztonsággal lassítani, igencsak jó fékrendszer szükséges.

A jó fékrendszerhez természetesen tökéletes mechanikai szilárdsággal és paraméterekkel rendelkező összetevőkre, fékbetétekre, féknyergekre és féktárcsákra van szükség. Ez viszont önmagában véve még nem elegendő ahhoz, hogy egy F1-es autót egy teljes versenytáv alatt mindvégig tökéletes hatásfokkal lehessen lefékezni. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez ugyanis a fékrendszer megfelelő hűtésről is gondoskodni kell.

A Lotus Renault GP alakulat például a hátsó fékdob belsejében egy kiegészítő légcsatornát alkalmaz, amely a rajta átáramló levegő segítségével gondoskodik a féknyereg és a fékbetétek optimális hőmérsékleti szinten történő tartásáról. Ahogyan az a bejegyzéshez mellékelt fotón is látható, a nagyméretű féknyereg a hátsó kerék esetében a keréktárcsa elülső részén van beépítve. Ennek oka nem más, mint a fékezés során keletkező mechanikai igénybevételekkel szembeni jobb ellenálló képesség, valamint a jobb fékezési hatékonyság biztosítása.

Mindamellett, hogy a koreai versenypálya hozzávetőlegesen közepes mértékben, 60%-os szinten veszi igénybe az autók fékrendszerét, a pilótáknak itt is nagy odafigyeléssel kell használni a fékpedálokat, hogy megakadályozzák a kerekek túlzott mértékű blokkolását, amely leginkább a verseny első részében a legkritikusabb, amikor még a sok üzemanyag miatt nagyobb súllyal rendelkezik az autó.

A Formula-1-es autók fékrendszere csak meghatározott hőmérséklettartományban üzemel megfelelően. A fékezések során mindössze néhány másodperc alatt akár több száz fokot is emelkedhet a féktárcsák és a fékbetétek hőmérséklete – ami természetesen a féknyeregre is kihatással van -, ami nemcsak a fékek üzemidejét, hanem fékhatás hatékonyságát is jelentősen befolyásolja. Ha a versenyautó fékei gyakran 1000ºC-os hőmérséklet fölé hevülnek, akkor szinte borítékolható, hogy az a vártnál hamarabb el fog használódni, ha pedig nem érik el a 400ºC-os értéket, nem tudnak megfelelő fékhatást biztosítani. A Formula-1-es versenyautók fékei nagyjából 650ºC-os hőmérsékleten teljesítenek a legjobban.

A csapatoknak tehát gondoskodni kell arról, hogy a fékeket minden körülmények között optimális hőmérsékleti szinten tartsák. A hosszú és nagy sebesség elérését biztosító egyeneseket tartalmazó pályán a kanyarokban felhevült fékeknek van ideje visszahűlni, míg az olyan versenyhelyszíneken, ahol a szűk kanyarok mellett viszonylag kevés egyenes pályaszakasz található, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fékek minél hatékonyabb hűtését elősegítő aerodinamikai elemek kialakítására.

Hátsó fék (Lotus Renault GP, Koreai Nagydíj, 2011)

A mechanikai igénybevételekkel szembeni jobb ellenálló képesség és a jobb fékhatás miatt a hátsó kerekek esetében a féktárcsa elülső részén van elhelyezve a féknyereg. © Lotus Renault GP

Ehhez a kerekek belső oldalán, az autó haladási irányával megegyező pozícióban rögzített légbeömlő nyílást alakítanak ki, és az itt belépő légáramlat a féktárcsán, a betéteken és a féknyergen áthaladva vonja el a hőt a felhevült fékelemekről. A légbeömlőt a lehető legkisebb méretben kell azonban elkészíteni, melynek eredményeképpen sokkal hatékonyabb a magasabb nyomáson belépő, majd azt követően az alacsony nyomáson kilépő légáramlatok aerodinamikai hatása. Így ugyanis csökkenthető a versenyautó légellenállási értéke, hiszen a kerekek az autóra vonatkozó közegellenállásnak nagyságrendileg a 35%-át teszik ki.

Ahogyan az a bejegyzés első részében említésre került, a Lotus Renault GP mérnökei egy plusz légcsatornát alakítottak ki az R31-es konstrukció hátsó fékdobjában. A féknyereg és a fékbetétek optimális hűtését segítő kiegészítő mellett a fékdob palástjának felső részén további nyílások vannak kialakítva, amellyel a féktől kiáramló meleg levegő áramlási sebességét fel tudják gyorsítani. A fékrendszertől távozó magas hőmérsékletű levegő egy része pedig a kerékagyon keresztül távozva a kerekek mögé áramlik, és a forgó kerekek mögött kialakult alacsony nyomású területnek köszönhetően pedig csökkenteni lehet az elülső részek légellenállását.

 

(Technikai fejlesztés – Lotus Renault GP – Koreai Nagydíj, 2011)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 3.0/5 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
Lotus Renault GP R31: Légcsatorna a hátsó fékdobon belül, 3.0 out of 5 based on 1 rating


Címkék: , , , , , , , ,


Ajánld a cikket ismerőseid számára:

Megosztás:
  • email
  • Facebook
  • Twitter
  • Tumblr
  • del.icio.us
  • LinkedIn
  • Posterous
  • Google Buzz
  • Google Bookmarks
  • Identi.ca
  • FriendFeed
  • Propeller
  • RSS

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá...

* A mezők kitöltése kötelező!

*

Top
Dear F1 Fan,

You can translate the blog content to the next languages.

If you can't find your language below, please send me an e-mail to the istvan.papp[at]formula1tech.hu ([at]=@). Thank you for your cooperation.

Have a good reading!

Bye,
István Papp

Translator


Kedves Látogató!

Iratkozz fel a Formula1Tech Blog blogértesítő szolgáltatására, és minden egyes új bejegyzést meg fogsz kapni az e-mail postafiókodba.

Ehhez nem kell mást tenned, csak kattints az alábbi nyomógombra, és töltsd ki a kezdő oldal alján található regisztrációs lapot.

Köszönettel,
Papp István

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Dear Visitor,

Please subscribe to the Formula1Tech Blog newsletter, and you will get every new post delivered to your Inbox.

Just click to the button below and fill the registration form at the bottom of the home page.

Thank you,
István Papp

Ajnlom figyelmedbe a korbbi bejegyzseket:
Pirelli animáció (Koreai Nagydíj, 2011)
Pirelli animáció: Koreai Nagydíj, 2011 (Videó)

A Koreai Nagydíjnak otthont adó pálya a maga 5.6km-es hosszával és 55 körös versenytávval várja a Formula-1 mezőnyét, ahol a...

Első légterelő szárny (Ferrari, Koreai Nagydíj, 2011)
Ferrari 150 Italia: Új első szárny tesztje a 2012-es konstrukcióhoz

Mindamellett, hogy a 2011-es szezon még nem ért véget, a Formula-1-es csapatok már javában fejlesztik a jövő évre szánt versenyautókat....

Diffúzor (Red Bull Racing, Japán Nagydíj, 2011)
A diffúzorok újabb generációja van születőben?

A 2011-es szezon Japán Nagydíján megjelent technikai fejlesztések között a diffúzor kiemelt szerepet kapott egyes csapatok esetében. A versenyautóra ható...

Close