Deprecated: Function split() is deprecated in /chroot/home/formulao/formula1tech.hu/html/con3.php on line 1004  Lotus Renault E20: Megérkezett a Coanda-kipufogó | Formula1Tech Blog

Online látogatók

Ajánló

Technikai fejlesztések és megoldások: Olasz Nagydíj (2013) (2013.09.07) - A DRS és a szélárnyék-csaták kapcsolata Monzában (2013.09.06) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.27) - A McLaren aerodinamikai teszttel készül Monzára (2013.08.27) - Williams Renault FW35: Parabolikus hátsó légterelő szárny (2013.08.26) - Technikai fejlesztések és megoldások: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.24) - Ezúttal két DRS szakasz lesz a Belga Nagydíjon (2013.08.20) - Milyen előnyt jelenthet a Lotus E21 nagyobb tengelytávja Spában? (2013.08.19) - A Pirelli ismertette a szingapúri futamig használatos keverékeket (2013.08.18) - A turbós motorok és a gumiabroncsok összhangjának fontossága (2013.08.18) - Új oldalsó gyűrődési zóna lesz a 2014-es autókban (2013.08.11) - Az információtechnológia szerepe és fejlődése a Hungaroringen (2013.08.07) - F1 2014: A technikai szabálymódosítások ismertetése (2013.08.06) - A gumihőmérséklet jelentősége és figyelése a versenypályán (+Videó) (2013.08.04) - A ballaszt szerepe és alkalmazási módjai az F1-ben (2013.08.03) - Újabb érdekes megoldás a hátsó gumik hőmérsékletkontrolljára? (2013.08.02) - Hell Ring: Új versenypálya-komplexumot kaphat Magyarország (+Videó) (2013.08.02) - Az F1-es autó életciklusa a pályán kívül (Videó) (2013.08.01) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.27) - Technikai fejlesztések és megoldások: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.26) - Technikai követelmények: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.25) - A siker kulcsa az F1-ben: Az aerodinamika szerepe 2013-ban (2013.05.22) - Módosított hátsó szárnyat tesztelt a Force India Duxfordban (2013.05.21) - A két leglágyabb keverékkel készül a Pirelli Monacóra (2013.05.21) - Monacóban újra a célegyenesben lesz az előzési zóna (2013.05.21) -

Lotus Renault E20: Megérkezett a Coanda-kipufogó

Add a Startlaphoz
Írta: Papp István | 2012.10.13. PDF Betűméret növelése Betűméret csökkentése Betűméret visszaállítása Megtekintés: 3,291
Coanda-kipufogó (Lotus, Koreai Nagydíj, 2012)

A Koreai Nagydíj hétvégéjén egy új kialakítású, a Coanda-effektust hasznosító kipufogót kapott az E20-as konstrukció (Fotó: Sutton Images)

A Lotus alakulat kissé megkésve ugyan, de a Koreai Nagydíjra úgy döntött, hogy megpróbálkozik a Red Bull Racing, vagy akár a Sauber F1 Team által is alkalmazott kipufogó-végződés kialakításával.

 

A szezon korábbi nagydíjhétvégéin alkalmazott technikai kialakítással ellentétben ezúttal a kipufogórendszerből távozó forró égéstermék aerodinamikai célokra történő hatékonyabb felhasználása érdekében a Lotus alakulat is engedett a 2012-es év „divattermékének” is mondható Coanda-kipufogó általi kísértésnek. Az ezt megelőző megoldással a csapat mérnökei sokkal inkább a hátsó légterelő szárnyat, valamint a rúdszárnyat célozták meg, vagyis ezen légterelő elemek aerodinamikai hatékonyságát igyekeztek fokozni annak reményében, hogy az E20-as konstrukció hátsó traktusa kellő menetstabilitást kapjon. Ez viszont semmiféle előnyt nem szolgáltatott a diffúzorra vonatkozóan. A Coanda-effektuson alapuló vadonat új kivitellel viszont már nem a hátsó légterelő szárny, hanem a hátsó kerék mellett húzódó padlólemez, az ott kialakított légterelő lemezek, és nem utolsó sorban a diffúzor került a középpontba.

 

Az idei szezonban bevezetett új technikai szabályoknak megfelelően a kipufogórendszer végződését a mezőny minden egyes csapatának legalább 200mm-rel a padlólemez felett kell kialakítani, és a versenyautó hátsó régiójának irányába mutató utolsó, kör keresztmetszetű 100mm-es szakasznak is egy szigorúan meghatározott tartományon belül kell elhelyezkednie. A Formula-1 technikai szabályainak megfelelően a kipufogórendszer végződése irányulhat a hátsó légterelő szárny főprofiljára, a diffúzor felett lévő rúdszárnyra, vagy akár a hátsó kerék belső oldalán lévő légbeömlőre, valamint az ott kialakított légterelő lemezekre.

 

Az enstone-i alakulat az E20-as négykerekű kipufogórendszerének áttervezésével többek között igyekszik biztosítani azt is, hogy a lassabb sebességgel teljesíthető pályaszakaszokon, különösképpen az alacsonyabb tempót követelő kanyarokban is kellő aerodinamikai tapadást tudjanak elérni az autó hátsó traktusánál.

 

A hátsó szárny irányába mutató kipufogó (Lotus, Szingapúri Nagydíj, 2012)

A korábbi kialakítás a hátsó légterelő szárny aerodinamikai hatékonyságára volt leginkább hatással (Fotó: Sutton Images)

A Ferrari F2012-es, a McLaren Mercedes MP4-27-es, a Sauber Ferrari C31-es, vagy akár a Red Bull Renault RB8-as konstrukciókon már javában alkalmazott műszaki megoldások mintájára a Lotus mérnökei is sokkal inkább kezdték felismerni azt a tényt, miként tudnák alkalmazni az aerodinamikai terén jól ismert Coanda-effektus jelentőségét az E20-as kipufogórendszerével kapcsolatban. A versenyautó oldalsó kocsiszekrényén olyan szintű fejlesztést végzett a csapat, amelynek eredményeképpen a kipufogórendszer végződése egy, az oldaldobozon kialakított, sokkal inkább egy légcsatornához hasonlítható szakaszon keresztül a padlólemez irányába tereli a kipufogórendszer csövezésén át távozó forró égésterméket. A Coanda-effektus által ismert hatásnak köszönhetően az elölről érkező, az oldaldoboz felületéről alááramló, és a kipufogóból távozó levegő sebessége a padlólemez irányába, és az alá juttatva felgyorsul, valamint a diffúzor alatt kialakuló áramlásviszonyok hatására jelentősebb mértékben csökken az ott elhaladó légáramlatok aerodinamikai nyomása, ami pedig az így kialakuló nagyobb nyomáskülönbségnek köszönhetően nagyobb aerodinamikai leszorító erőt eredményez.

 

A Coanda-effektusnak köszönhetően az oldalsó kocsiszekrény hátsó részének felületét a meleg levegő, valamint az elölről érkező légáramlatok követik egy bizonyos pontig, majd áramlásleválást követően a padlólemez irányába haladnak tovább. A karosszériára ráhajló levegő görbült áramvonalai miatt megnő a nyomáskülönbség a burkolati elemtől távolabb levő ponthoz képest, és az így kialakuló nyomásviszonyok hatására az autó karosszériájára, vagy éppen a padlólemezére ható aerodinamikai leszorító erő jön létre.

 

Coanda-kipufogó (Lotus, Koreai Nagydíj, 2012)

A Coanda-kipufogó aerodinamikai hatásainak vizsgálata nyomásmérő szenzorokkal és a felületre ragasztott hőmérsékletmérőkkel (Fotó: Sutton Images)

A Lotus alakulat által kidolgozott új dizájn némiképp eltér a többi Coanda-effektust alkalmazó kipufogórendszer kialakításától. Alaposabban szemügyre véve a francia gárda megoldását látható, hogy a kipufogó-végződést követő légcsatorna egy kisebb kidudorodott részt is tartalmaz, amely vélhetően fokozza, illetve megfelelő mértékben növelő a kiáramló levegő aerodinamikai hatékonyságát, a légáramlatok konzisztens módon történő továbbításának köszönhetően.

 

A Koreai Nagydíj pénteki szabadedzésén pályára vitt rendszer tesztelése során a csapat nyomásmérő szenzorokat, és öntapadó felülettel rendelkező hőmérőket helyezett el a kipufogógázok útjába kerülő padlólemez felülete mentén. Ez utóbbi segédeszközök szerepe nem más, hogy a rajtuk kialakított skálázás segítségével az égéstermék hőmérsékletétől függően bekövetkezett elszíneződéssel jelzik a mérnökök számára, hogy mely területen mekkora termikus terheléssel kell számolni, és nem utolsó sorban az aerodinamikai előnyöket biztosító meleg levegő milyen hatást gyakorol az autó hátsó részére vonatkozóan.

 

A Formula-1-es versenyautó kipufogórendszerének módosítása azonban nemcsak az autó aerodinamikai jellemzőire van hatással. Ahogyan arról Kimi Räikkönen is nyilatkozott a pénteki edzésnap végén, a fejlesztésen átesett rendszer fokozta ugyan az E20-as aerodinamikai hatékonyságát, de ezzel együtt változott, egészen pontosan csökkent a Renault erőforrás által elérhető teljesítmény mértéke. Éppen ezért a motorok beállításáért felelős mérnököknek kisebb változtatásokat kellett eszközölni az ECU paraméterezését illetően. A korábban alkalmazott motorvezérlés optimalizálására tehát az új kialakítású, és ezzel együtt valamivel hosszabb és csökkentett átmérőben elkészített csövezést tartalmazó kipufogórendszer miatt lett szükség, hiszen a gázszabályzó szelep nyitott-, zárt- és köztes állapotai mellett nemcsak a motor által elérhető teljesítmény, hanem az égéstermék-áramlás minősége is változik. Az ECU beállítása során azonban figyelemmel kell lenni azon részletre is, miszerint a kipufogógáz aerodinamikai célra történő felhasználása igencsak korlátozott módon valósulhat meg. Mindezek mellett a technikai direktívákban meghatározott azon szempontokról sem szabad megfeledkezni, amelyek értelmében a 6.000 percenkénti fordulatszámtól kezdődően a meghatározott maximális forgatónyomaték értékétől mindössze +/- 2%-kal lehet eltérni, valamint a gyújtás szögét érintő megengedett eltérés mértéke nem haladhatja meg a 2.5%-ot.

 

 

(Technikai fejlesztés – Lotus F1 Team – Koreai Nagydíj, 2012)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/5 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)


Címkék: , , , ,


Ajánld a cikket ismerőseid számára:

Megosztás:
  • email
  • Facebook
  • Twitter
  • Tumblr
  • del.icio.us
  • LinkedIn
  • Posterous
  • Google Buzz
  • Google Bookmarks
  • Identi.ca
  • FriendFeed
  • Propeller
  • RSS

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá...

* A mezők kitöltése kötelező!

*

Top
Dear F1 Fan,

You can translate the blog content to the next languages.

If you can't find your language below, please send me an e-mail to the istvan.papp[at]formula1tech.hu ([at]=@). Thank you for your cooperation.

Have a good reading!

Bye,
István Papp

Translator


Kedves Látogató!

Iratkozz fel a Formula1Tech Blog blogértesítő szolgáltatására, és minden egyes új bejegyzést meg fogsz kapni az e-mail postafiókodba.

Ehhez nem kell mást tenned, csak kattints az alábbi nyomógombra, és töltsd ki a kezdő oldal alján található regisztrációs lapot.

Köszönettel,
Papp István

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Dear Visitor,

Please subscribe to the Formula1Tech Blog newsletter, and you will get every new post delivered to your Inbox.

Just click to the button below and fill the registration form at the bottom of the home page.

Thank you,
István Papp

Ajnlom figyelmedbe a korbbi bejegyzseket:
Padlólemez (Williams, Indiai Nagydíj, 2011)
HRT F112: Variációk a padlólemez kialakítására (+Videó)

Ahhoz, hogy egy Formula-1-es versenyautó igazán jó teljesítményre legyen képes a lehető legtöbb versenypályán, nem elegendő egy megfelelő nyomatékviszonyokkal és...

Cosworth CA2010 motor (2012.10.13)
A Cosworth már javában fejleszti a 2014-es motorját (+Videó)

Mint ismeretes, a 2014-es év újabb jelentős fordulatot tartogat a Formula-1 számára, miután a jelenlegi V8-as erőforrások helyett V6-os, turbófeltöltős...

Sebastian Vettel (Red Bull Racing, Japán Nagydíj, 2012)
Gumi- és boxtaktika elemzés: Japán Nagydíj (2012)

A 2012-es Formula-1-es világbajnoki sorozat Japán Nagydíján a Pirelli az ezüst színjelöléssel rendelkező kemény-, és a sárga színkóddal ellátott lágy...

Close