Deprecated: Function split() is deprecated in /chroot/home/formulao/formula1tech.hu/html/con3.php on line 1004  HRT F112: Variációk a padlólemez kialakítására (+Videó) | Formula1Tech Blog

Online látogatók

Ajánló

Technikai fejlesztések és megoldások: Olasz Nagydíj (2013) (2013.09.07) - A DRS és a szélárnyék-csaták kapcsolata Monzában (2013.09.06) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.27) - A McLaren aerodinamikai teszttel készül Monzára (2013.08.27) - Williams Renault FW35: Parabolikus hátsó légterelő szárny (2013.08.26) - Technikai fejlesztések és megoldások: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.24) - Ezúttal két DRS szakasz lesz a Belga Nagydíjon (2013.08.20) - Milyen előnyt jelenthet a Lotus E21 nagyobb tengelytávja Spában? (2013.08.19) - A Pirelli ismertette a szingapúri futamig használatos keverékeket (2013.08.18) - A turbós motorok és a gumiabroncsok összhangjának fontossága (2013.08.18) - Új oldalsó gyűrődési zóna lesz a 2014-es autókban (2013.08.11) - Az információtechnológia szerepe és fejlődése a Hungaroringen (2013.08.07) - F1 2014: A technikai szabálymódosítások ismertetése (2013.08.06) - A gumihőmérséklet jelentősége és figyelése a versenypályán (+Videó) (2013.08.04) - A ballaszt szerepe és alkalmazási módjai az F1-ben (2013.08.03) - Újabb érdekes megoldás a hátsó gumik hőmérsékletkontrolljára? (2013.08.02) - Hell Ring: Új versenypálya-komplexumot kaphat Magyarország (+Videó) (2013.08.02) - Az F1-es autó életciklusa a pályán kívül (Videó) (2013.08.01) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.27) - Technikai fejlesztések és megoldások: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.26) - Technikai követelmények: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.25) - A siker kulcsa az F1-ben: Az aerodinamika szerepe 2013-ban (2013.05.22) - Módosított hátsó szárnyat tesztelt a Force India Duxfordban (2013.05.21) - A két leglágyabb keverékkel készül a Pirelli Monacóra (2013.05.21) - Monacóban újra a célegyenesben lesz az előzési zóna (2013.05.21) -

HRT F112: Variációk a padlólemez kialakítására (+Videó)

Add a Startlaphoz
Írta: Papp István | 2012.10.13. PDF Betűméret növelése Betűméret csökkentése Betűméret visszaállítása Megtekintés: 2,787
Padlólemez (Williams, Indiai Nagydíj, 2011)

Egy Formula-1-es versenyautó padlólemezének különleges elvárásoknak kell megfelelnie (Fotó: Sutton Images)

Ahhoz, hogy egy Formula-1-es versenyautó igazán jó teljesítményre legyen képes a lehető legtöbb versenypályán, nem elegendő egy megfelelő nyomatékviszonyokkal és jó végsebesség elérését lehetővé tevő erőforrás használata. A mai F1-es négykerekűek sikerességét ugyanis rendkívüli módon befolyásolja azok aerodinamikai karakterisztikája, hogy a lehető legjobb áramlásviszonyokat lehetővé tevő karosszériaelemek a lehető legoptimálisabb beállításokkal párosulva repítsék azt egészen a dobogó legfelső fokát jelentő első pozícióig.

 

A Formula-1-es versenyautó egyik legkritikusabb alkotóeleme nem más, mint az alváz, vagy más néven padlólemez. Ennek a nagy kiterjedésű, szénszálas kompozit anyagból készült alkatrésznek ugyanis nemcsak a mechanikai teherviselés, és nemcsak a motor, az erőátviteli rendszer és voltaképpen az egész versenyautó egységének a biztosítása a legfőbb feladata. Mindennek ugyanis úgy kell eleget tennie, hogy eközben kiváló módon igazodjon a légterelő szárnyak és a különböző karosszériaelemek által keltett áramlásképből adódó aerodinamikai karakterisztikához.

 

A Formula-1-es versenyautó padlólemeze tulajdonképpen nem más, mint az autó hordozóeleme, amelyre az összes többi jelentős alkotóelem fel van építve. A technikai szabályoknak való megfelelés mellett az autók padlólemezének kivitele csapatonként többé-kevésbé megegyezik, de természetesen felfedezhetőek különbségek is. Ez utóbbi tekintetben például a Red Bull Renault RB8-as konstrukciókat is meg lehet említeni, ahol a KERS működtetéséhez alkalmazott kondenzátor-telepek is a padlólemezen kerültek elhelyezésre.

 

Az F1-es autó legalacsonyabb pontjának számító padlólemezt referenciasíknak is nevezik, és az FIA által összeállított és alkalmazott technikai szabályzatban lévő minden egyes függőleges irányú méretet ehhez képest határoznak meg. A teljesség kedvéért azonban érdemes említést tenni arról is, hogy a versenyautó oldalsó részéhez viszonyítva van egy másik referenciafelület is, amely az előzőleg említett síkhoz képest feljebb helyezkedik el.

 

A 90-es években bevezetett technikai szabálymódosítás értelmében kell kialakítani a Formula-1-ben a mai nap is jelenlévő padlólemezeket, amelyeknek csakis a középső szakasza, vagyis a versenyautó hosszanti szimmetriatengelyétől mért, megközelítőleg 150-150mm-es sáv lehet legközelebb a pálya felületéhez, és ebből adódóan a padlólemez ezen területének két szélének magasabb kialakítást kell kapnia.

 

Az FIA által alkalmazott elmélet szerint a versenyzőnek helyet biztosító pilótafülke alsó része egészen a padlólemezig, és annak végéig terjed. Éppen ezért minden egyes csapatnak úgy kell elkészíteni a padlólemez elülső részét, hogy felülről nézve az megfeleljen a pilótafülke formájának, mindamellett, hogy a padlólemez ezen része mindössze csak egy tartókonzollal kapcsolódik a monocoque-hoz. Ezt a területet, vagyis a padlólemez előrenyúló részét – amely felett tulajdonképpen egy üres terület kerül kialakításra – nevezzük splitternek.

 

A padlólemez előrenyúló szakaszának jelentős aerodinamikai szerepe van. Kialakításából adódóan ugyanis befolyásolható a padlólemez alá- és fölé áramló levegő aránya, és a splitter megfelelő peremezésével pedig fokozni lehet a padlólemez felett elhaladó légáramlatok által kifejtett aerodinamikai nyomás nagyságát is. Mindamellett tehát, hogy a splitter befolyásolja az oldaldoboz irányába a padlólemez felett elhaladó, és az oldaldoboz mentén az autó mögött kilépő levegő mennyiségét, fontos szerepet játszik az autó elülső részének viselkedésével kapcsolatban is. A splitter felett kialakuló pozitív nyomásviszonyok hatására ugyanis az autó elülső része lefelé billen, vagyis a hasmagasság ezirányú kontrollálása révén kialakuló úgynevezett „bólintás” révén kedvezőbb aerodinamikai leszorító erőt lehet elérni.

 

Az első légterelő szárny magasabb pontra történő építése miatt azonban kerülni kell annak az előfordulását, hogy a splitter az aerodinamikai terhelés hatására túlzott mértékben megközelítse az aszfaltot, mert a nagyobb sebességet követő intenzív fékezés esetén könnyedén előfordulhat, hogy a splitter eléri, és érinti a pálya felületét. Ennek következménye pedig az, hogy a padlólemez alatt lévő 300mm szélesés 10mm vastag rátét (high tech laminát, illetve falemez) kopni fog. A technikai szabályzatnak megfelelően azonban a rátét lemezen furatokkal jelzett mérőpontoknál a verseny végén elvégzett tesztek során tapasztalt kopás mértéke nem haladhatja meg az 1mm-t.

 

Ahogyan az a versenyautó légterelő szárnyai esetében lenni szokott, a csapatok mérnökei a padlólemez aerodinamikai hatékonyságát is szokták vizsgálni. Az év közbeni tesztek szigorú kontrollálása, illetve a korábbi évekkel ellentétben azok számának drasztikus csökkentése miatt a Formula-1-es csapatok leginkább a nagydíjhétvégék szabadedzésein tudják valós körülmények között megfigyelni, hogy miként viselkedik egy új szerkezeti- vagy aerodinamikai elem. Az ilyen vizsgálatokhoz a nyomásmérő szenzorokból álló műszereken kívül egy jóval egyszerűbb, de annál látványosabb megoldást is alkalmaznak az alakulatok.

 

Ahogyan az a bejegyzéshez mellékelt videón is látható, fluoreszkáló por és paraffinolaj keverékéből összeállított elegyet kennek fel a padlólemez felületére. Ezt a módszert természetesen csak a bemutató kedvéért alkalmazzák így, hiszen a versenypályán spay-ző eljárással viszik fel az oldatot a vizsgálandó felületre. A módszer lényege, hogy miközben az autó teljesíti az egyes köröket, a nedves felület mentén elhaladó légáramlatok a felvitt folyadékot elvezetik a karosszéria felületén, majd visszatérve a boxba a fluoreszkáló anyag felhasználásának köszönhetően láthatóvá válik, hogy az egyes felületi részeken milyen áramlások, ill. áramlásleválások keletkeztek, amelyekből a szakemberek már következtetni tudnak az adott légterelő elem aerodinamikai jellemzőire.

 

Az alábbiakban található videón a HRT Formula 1 Team technikai igazgatója, Toni Cuquerella mutatja be a Japán Nagydíjra felkészített F112-es konstrukció padlólemezét.

 

 

(Ha a videó nem megfelelően jelenik meg, itt megnézheted)

 

 

(Technikai fejlesztés – HRT Formula 1 Team – Japán Nagydíj, 2012)

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0.0/5 (0 votes cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)


Címkék: , , , , ,


Ajánld a cikket ismerőseid számára:

Megosztás:
  • email
  • Facebook
  • Twitter
  • Tumblr
  • del.icio.us
  • LinkedIn
  • Posterous
  • Google Buzz
  • Google Bookmarks
  • Identi.ca
  • FriendFeed
  • Propeller
  • RSS

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá...

* A mezők kitöltése kötelező!

*

Top
Dear F1 Fan,

You can translate the blog content to the next languages.

If you can't find your language below, please send me an e-mail to the istvan.papp[at]formula1tech.hu ([at]=@). Thank you for your cooperation.

Have a good reading!

Bye,
István Papp

Translator


Kedves Látogató!

Iratkozz fel a Formula1Tech Blog blogértesítő szolgáltatására, és minden egyes új bejegyzést meg fogsz kapni az e-mail postafiókodba.

Ehhez nem kell mást tenned, csak kattints az alábbi nyomógombra, és töltsd ki a kezdő oldal alján található regisztrációs lapot.

Köszönettel,
Papp István

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Dear Visitor,

Please subscribe to the Formula1Tech Blog newsletter, and you will get every new post delivered to your Inbox.

Just click to the button below and fill the registration form at the bottom of the home page.

Thank you,
István Papp

Ajnlom figyelmedbe a korbbi bejegyzseket:
Cosworth CA2010 motor (2012.10.13)
A Cosworth már javában fejleszti a 2014-es motorját (+Videó)

Mint ismeretes, a 2014-es év újabb jelentős fordulatot tartogat a Formula-1 számára, miután a jelenlegi V8-as erőforrások helyett V6-os, turbófeltöltős...

Sebastian Vettel (Red Bull Racing, Japán Nagydíj, 2012)
Gumi- és boxtaktika elemzés: Japán Nagydíj (2012)

A 2012-es Formula-1-es világbajnoki sorozat Japán Nagydíján a Pirelli az ezüst színjelöléssel rendelkező kemény-, és a sárga színkóddal ellátott lágy...

Előzési zóna (Koreai Nagydíj, 2012)
Hosszabb előzési zóna vár a mezőnyre Koreában

Az elmúlt hétvégén megrendezett suzukai futamot követően lebonyolításra kerülő Koreai Nagydíjra vonatkozóan az FIA meghatározta a pálya azon szakaszát, ahol...

Close