Deprecated: Function split() is deprecated in /chroot/home/formulao/formula1tech.hu/html/con3.php on line 1004  Az RB8-as aerodinamikai vizsgálata Kanadában | Formula1Tech Blog

Online látogatók

Ajánló

Technikai fejlesztések és megoldások: Olasz Nagydíj (2013) (2013.09.07) - A DRS és a szélárnyék-csaták kapcsolata Monzában (2013.09.06) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.27) - A McLaren aerodinamikai teszttel készül Monzára (2013.08.27) - Williams Renault FW35: Parabolikus hátsó légterelő szárny (2013.08.26) - Technikai fejlesztések és megoldások: Belga Nagydíj (2013) (2013.08.24) - Ezúttal két DRS szakasz lesz a Belga Nagydíjon (2013.08.20) - Milyen előnyt jelenthet a Lotus E21 nagyobb tengelytávja Spában? (2013.08.19) - A Pirelli ismertette a szingapúri futamig használatos keverékeket (2013.08.18) - A turbós motorok és a gumiabroncsok összhangjának fontossága (2013.08.18) - Új oldalsó gyűrődési zóna lesz a 2014-es autókban (2013.08.11) - Az információtechnológia szerepe és fejlődése a Hungaroringen (2013.08.07) - F1 2014: A technikai szabálymódosítások ismertetése (2013.08.06) - A gumihőmérséklet jelentősége és figyelése a versenypályán (+Videó) (2013.08.04) - A ballaszt szerepe és alkalmazási módjai az F1-ben (2013.08.03) - Újabb érdekes megoldás a hátsó gumik hőmérsékletkontrolljára? (2013.08.02) - Hell Ring: Új versenypálya-komplexumot kaphat Magyarország (+Videó) (2013.08.02) - Az F1-es autó életciklusa a pályán kívül (Videó) (2013.08.01) - Gumi- és boxtaktika elemzés: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.27) - Technikai fejlesztések és megoldások: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.26) - Technikai követelmények: Monacói Nagydíj (2013) (2013.05.25) - A siker kulcsa az F1-ben: Az aerodinamika szerepe 2013-ban (2013.05.22) - Módosított hátsó szárnyat tesztelt a Force India Duxfordban (2013.05.21) - A két leglágyabb keverékkel készül a Pirelli Monacóra (2013.05.21) - Monacóban újra a célegyenesben lesz az előzési zóna (2013.05.21) -

Az RB8-as aerodinamikai vizsgálata Kanadában

Add a Startlaphoz
Írta: Papp István | 2012.06.10. PDF Betűméret növelése Betűméret csökkentése Betűméret visszaállítása Megtekintés: 3,257
Aerodinamikai vizsgálat (Red Bull Racing, Kanadai Nagydíj, 2012)

Nyomásmérő szenzorokból álló keret került fel Vettel autójára a Kanadai Nagydíj pénteki napján. (Fotó: Red Bull Racing)

A Kanadai Nagydíj pénteki szabadedzései során a Red Bull Racing alakulat az RB8-as konstrukció érdekes megjelenését előidéző aerodinamikai vizsgálatot is végzett. A Sebastian Vettel által vezetett versenyautó oldaldoboza fölé rögzített, több mint 30db nyomásmérő szenzorból álló segédeszköz önmagában véve nem jelent újdonságot a Formula-1-ben, hiszen a tesztelések során a csapatok előszeretettel használnak ehhez hasonló összetételű szerkezeteket az autó egy adott pontjának aerodinamikai vizsgálata során.

A milton keynes-i alakulat által alkalmazott megoldás egyik különlegessége, hogy a mérnökök mennyire precíz szenzortartó konzolt applikáltak az RB8-as oldalsó kocsiszekrénye köré, amely meglehetősen pontosan követi annak keresztmetszetét. A versenyautó bal oldalára felszerelt eszközzel a csapat az oldalsó kocsiszekrény felett elhaladó légáramlatok minőségét, illetve aerodinamikai áramlásképét igyekezett feltérképezni. A vizsgálat elvégzését a padlólemezen a Monacói Nagydíjat követően elvégzett kötelező módosítás is indokolja, hiszen a csapat mérnökeinek a lehető legpontosabb információkra van szüksége arról, hogy az oldaldoboz felett elhaladó levegő leáramlása milyen hatással van a kipufogórendszerből kiáramló forró égéstermék viselkedésére, és mindez miként befolyásolja a hátsó légterelő szárny és nem utolsó sorban a diffúzor felett kialakított rúdszárny aerodinamikai hatékonyságát.

De mi is ez a nyomásmérő szenzor, vagy más néven Pitot-cső valójában? A Pitot-cső egy nyomásérzékelő műszer, amely légtechnikai áramlások sebességének mérésére alkalmazható. Többnyire a repülőgépek esetében alkalmaznak ilyen eszközöket, de az autógyártásban – és ebből adódóan az autósportokban – végzett fejlesztések során is meglehetősen elterjedt. A Pitot-csövet egy olasz születésű francia mérnök, Henri Pitot találta fel 1732-ben, és a mai modern kivitelét egy másik francia tudós, Henry Darcy alkotta meg a XIX. század közepén, míg a fizikai- és matematikai törvényszerűségeit pedig Daniel Bernoulli fogalmazta meg.

A Pitot-csövekből összeállított mérőrendszert a Formula-1-es versenyautó haladási irányának megfelelően installálják az autó vizsgálandó területére. Az áramvonalas homlokfallal rendelkező csőidom belső furatában a légáramlás hatására úgynevezett torlónyomás jön létre, mialatt a furat másik végén (ami az áramlás helyétől egy távolabbi ponton helyezkedik el) egy nyomáskülönbség mérésére alkalmas eszköz található. Fontos, hogy a nyomásváltozást minden esetben a környezethez képest kell mérni, így ennek megfelelően a rendszernek tartalmaznia kell egy statikus nyomást érzékelő pontot is. Ez általában a Pitot-csövön kialakított kis átmérőjű furatot jelenti, amelyet minden esetben az áramláshoz viszonyítva semleges pozícióban, az áramlás irányára merőlegesen kell kialakítani. Ezt leginkább a Pitot-csövön célszerű megoldani, és koaxiális úton, duplafalú csöveken keresztül eljuttatni mindkét nyomásértéket a kiértékelő elektronikáig.

A Pitot-csövek fajtái

A Formula-1-es versenyautókon statikus Pitot-csövekből összeállított mérőrendszert szoktak használni. (Illusztráció: Formula1Tech Blog)

A fentiekben ismertetett rendszer tehát a környezeti statikus nyomás és a légáramlásból adódó dinamikus nyomás együttes figyelembe vételével határozza meg a vizsgálandó területre jellemző nyomás értékét. További érdekesség, hogy a Formula-1-es versenyautók esetében a Pitot-csőnek nem az egyszerű, hanem a statikus mérőponttal ellátott változatát alkalmazzák.

A Red Bull Renault RB8-as versenyautó Kanadában készült fotóját szemügyre véve látható, hogy annak hátsó légterelő szárnya és rúdszárnya a nyomásmérő szenzorokkal megfelelő oldalon zöld színű bevonattal lett ellátva. A fentiekben ismertetett aerodinamikai vizsgálatnál jóval látványosabb hatást keltő módszert is alkalmaznak a csapatok a versenyautó aerodinamikai jellemzőinek vizsgálatára, jelen esetben az RB8-as hátsó szárnyával kapcsolatban. Fluoreszkáló por és paraffinolaj keverékéből összeállított elegyet visznek ilyenkor fel spray-ző eljárással a vizsgálandó felületekre. A módszer lényege pedig abban rejlik, miközben az autó száguld a pályán, a nedves felület mentén elhaladó légáramlatok a felvitt folyadékot elvezetik a karosszéria felületén, és a fluoreszkáló pornak köszönhetően tökéletesen láthatóvá válik, hogy az egyes felületi részeken milyen áramlások, ill. áramlásleválások alakulnak ki, amelyekből a mérnökök már következtetni tudtak az adott légterelő elem aerodinamikai hatékonyságára.

A fentiekben ismertetett vizsgálati módszerekkel tehát a Red Bull Racing szakemberei az oldaldoboz felett elhaladó levegő és a kipufogógázok leáramlásának a versenyautó hátsó traktusát érintő aerodinamikai hatását figyelték meg.

VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 5.0/5 (1 vote cast)
VN:F [1.9.22_1171]
Rating: 0 (from 0 votes)
Az RB8-as aerodinamikai vizsgálata Kanadában, 5.0 out of 5 based on 1 rating


Címkék: , , , , , ,


Ajánld a cikket ismerőseid számára:

Megosztás:
  • email
  • Facebook
  • Twitter
  • Tumblr
  • del.icio.us
  • LinkedIn
  • Posterous
  • Google Buzz
  • Google Bookmarks
  • Identi.ca
  • FriendFeed
  • Propeller
  • RSS

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá...

* A mezők kitöltése kötelező!

*

Top
Dear F1 Fan,

You can translate the blog content to the next languages.

If you can't find your language below, please send me an e-mail to the istvan.papp[at]formula1tech.hu ([at]=@). Thank you for your cooperation.

Have a good reading!

Bye,
István Papp

Translator


Kedves Látogató!

Iratkozz fel a Formula1Tech Blog blogértesítő szolgáltatására, és minden egyes új bejegyzést meg fogsz kapni az e-mail postafiókodba.

Ehhez nem kell mást tenned, csak kattints az alábbi nyomógombra, és töltsd ki a kezdő oldal alján található regisztrációs lapot.

Köszönettel,
Papp István

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Dear Visitor,

Please subscribe to the Formula1Tech Blog newsletter, and you will get every new post delivered to your Inbox.

Just click to the button below and fill the registration form at the bottom of the home page.

Thank you,
István Papp

Ajnlom figyelmedbe a korbbi bejegyzseket:
Első fékhűtés (Red Bull Racing, Kanadai Nagydíj, 2012)
Red Bull Renault RB8: Fékhűtés vagy aerodinamikai segédeszköz?

Alig néhány nappal ezelőtt zárult le a Red Bull Racing alakulattal kapcsolatban egy szabályértelmezési vita, a Kanadai Nagydíj hétvégéjén az...

Renault motor (Red Bull Racing, Barcelona teszt, 2011.02.19)
F1-es hajtáslánc kerülhet a Le Mans-i versenyautókba

A Le-Mans-i versenysorozat és a Formula-1 összefonódni látszik, miután a 24 órás versenysorozat szabályrendszerében bekövetkező változás némileg lehetővé teszi majd...

Előzési zóna (Kanadai Nagydíj, 2012)
Ezúttal egy előzési zóna lesz Kanadában

A Nemzetközi Automobil Szövetség a tavalyi évben megrendezett Kanadai Nagydíjjal ellentétben a legendás Gilles Villeneuve nevét viselő versenypályának ezúttal nem...

Close